Lényeges az, ahogyan tanulunk
Mint minden szellemi erőkifejtést igénylő tevékenységre, a tanulásra is rá kell hangolódnunk. Amennyiben a külső, környezeti feltételek adottak (saját tanulásra elkülönített szoba, kellemes, szellőztetett légkör stb.), zárjuk ki a különböző koncentrálást zavaró tényezőket (háttérzaj). Elsőként hangoljuk rá gondolatainkat, vagyis a két agyféltekét a tanulásra úgy, hogy bal könyökünkkel megérintjük a jobb térdünket, majd ellenkező irányba is, tehát keresztirányú mozgásokat végezve. Ez azért lényeges, mert így mozgósítjuk a jobb agyféltekét, ami az egységes látásért, a művészeti képességekért valamit a térlátásért is felelős. Ugyanakkor a bal agyféltekét is beindítjuk, ami a logikus, racionális részt képviseli. Második lépésben készítsünk egy előzetes „mentális tervet" azokról a tantárgyakról, amelyekből tanulnunk kell, melyek azok, ahol házi feladatokat is kell végeznünk, majd ezt követően készítsük elő a tankönyveket és a füzeteket.
A kényelem fontos, de nem minden áron. Soha ne tanuljunk fekve, mivel ez lankaszt és nem serkenti a tanulás folyamatát. Bármilyen tantárgyról legyen szó, a memorizálás előtt, gondoljuk át logikusan, hogy előzetes tanulás nélkül, abban a pillanatban mit tudnánk elmondani az anyagról. Ezáltal reális képet kapunk arról, milyen jártasak vagyunk az adott témakörben és milyen információk állnak a rendelkezésünkre. A legtöbb diák egy bizonyos tanulási sorrendet is felállít. Ez abban az esetben indokolt, ha több tantárgyból kell felkészülnünk. Egyesek az írásbeli házi feladatokkal kezdik, majd tanulnak, mások a nehezebb tantárgyakat részesítik előnyben és végére hagyják a könnyebbeket. A hatékonyabb tanulás érdekében célszerű kijegyzetelni a lényeget, ha időszűkében vagyunk vagy kissé lankadt a figyelmünk, húzzuk alá a fontosabb részeket. A memorizálás történhet belső beszéddel vagy hangosan is. Az, hogy ki melyiket részesíti előnyben, az idők folyamán fokozatosan alakul ki. Tény az, hogy gondolatainkat jobb hangosan, szavakban is kifejezni.
Nem mindegy mikor tanulunk
Az iskolai vagy egyetemi órák végeztével természetes, hogy mindenki vágyik némi „agyszellőztetésre", ezért hazaérkezést követően jobb minél hamarabb nekilátni a tanulásnak, mivel ekkor viszonylag frissen még a fejben van a tananyag. Étkezést követően azonban jobb kevés szünetet tartani, teli hassal sohasem szabad leülni tanulni, mivel az emésztési folyamat lassítja az agy funkcióit, ezáltal pedig ellustulunk. A tanulásnak úgy érdemes nekilátni, hogy legkevesebb egy-két órát szánjunk erre a szellemi tevékenységre, miközben kisebb szüneteket kell beiktatni: pl. fontos a folyadékutánpótlás, mivel a nem megfelelő vízbevitel is okozhatja a fáradságérzetet és a figyelem lankadását. A TV-nézést azonban jobb mellőzni, ez csak elvonja a figyelmet és más irányba tereli az előzőleg tanulásra hangolt gondolatmenetet. Zenét viszont hallgathatunk, leginkább olyat amiben nincs szöveg. Lefekvés előtt ne erőltessük magunkat azzal, hogy továbbra is a tananyag bevésésével fáradozunk, a memorizálás a késő esti órákban már nem az igazi, ehelyett csak olvassuk át az anyagot.
A diákok többsége, biztos ami biztos lapon segédanyagot is előkészít. Annak ellenére, hogy a tanárok ezt rossz szemmel nézik, azért a puskaírásnak is van pozitív oldala. Gondoljunk arra, hogy puskaírás közben is bevésődik némi információ az anyagból, viszont ennek is kellőképpen áttekinthetőnek kell lennie. Használata azonban nem javasolt, de olykor szükségszerű!
